VAB túra 2014.07.11-13.

Vendégszerzőnk, Panker Ádám írását olvashatjátok az alábbiakban.

Péntek este 8 körül, kellemes időben indultunk a Pál kocsmától, de mire a Tisza utcába értünk a maradék két túratársért, már sűrűn esett. Az autóban ülőknek nem akaródzott kiszállni, de a kapualjban álldogálóknak sem volt kedve kijönni az utcára, így jó 15 percig várakoztunk egymástól 10 méternyire, azon tanakodva, hogy hol és miért késik a másik fél. Végül egymásra találtunk és begyömöszöltük a csomagokat meg egymást a gépjárműbe. Irány Alsó-hegy!

Alsó-hegy

A Tízek házában Köblös Csabi és Hajni pálinkával és ennivalóval fogadtak, majd hamar nyugovóra tértünk. Reggel nem kellett ébresztgetni a társaságot, 7-re már mindenki talpon volt, az eső viszont zuhogott. “Még elállhat” – mondogattuk, és akkor ez még hihetőnek is tűnt, de a körülményekre való tekintettel bakancs helyett inkább csizmát húztunk, hogy gumicsizmás sétánkkal hívjuk fel a társadalom figyelmét a lábgomba terjedésének veszélyeire. Sajnos ebben az esőben a csizma és az esőkabát sem volt elég, a magas fűben combközépig így is eláztunk, mire pedig a Vecsem-bükki-zsombolyhoz értünk, már teljesen vizesek voltunk. Gyors átöltözés után megkezdtük az ereszkedést, ami a közismerten igen hideg zsombolyban a vizes aláöltözet miatt nem volt éppen kellemes, de a 200-as depót gyorsan elértük, és a felfelé mászás már mindenkit felmelegített.

Vera, Losi, Ádám

A felszínre érve csalódottan vettük tudomásul, hogy még mindig esik, így a határsávot követve elcuppogtunk az Almási-zsombolyba. Az Almási aljára gyors és minimalista beszereléssel jutottunk le – de legalább nem volt nagy erőfeszítés kiszerelni.

Atom AntiA Baglyok-szakadéka felé haladva láttuk, hogy a Szabó-pallagi ház egyik sarkára – a hódkár biztos jeleként – rádőlt egy hatalmas fa. Unokáink sem fogják látni a házat, ha ez így folytatódik. A Baglyokhoz érve mintha gyengült volna ez eső. Itt kicsit elvitatkoztunk azon, hogy melyikünk hasonlít legjobban az Atom Anti nevű csodahangyára (szerintem egyikünk sem, mert az a hangya Cassida Alpine típusú csehszlovák sisakot visel), majd a beszerelő szeszélye miatt némi tévelygés után végül csak a Mozdonyig ereszkedtünk. Kiszerelés után élelmiszerünk utolsó morzsáit is elfogyasztottuk, majd hazafelé vettük az irányt. Az eső elállt, az úton szarvasok szaladtak át, az égen a telihold világított…

Emse, Bandi

vab_asztalA házba visszatérve fantasztikus élmény várt ránk: terített asztal, két fogásos menü, és a tányérok mellé gondosan odakészített doboz sör és pálinka jelezte Hajni és Csaba felülmúlhatatlan vendégszeretetét. Kellemes beszélgetéssel és régi Karszt- és Barlang füzetek olvasgatásával zártuk a napot. Altatót nem kért senki.

Vasárnap reggel talán még maga az ötletgazda is meglepődött, hogy a szombaton elszenvedett kínok ellenére Csaba és Hajni vezetésével az egész csapat vállalkozott egy kis reggeli előtti futásra. A 12 km-es távot a Csempész-barlang irányába tettük meg, kivéve egyik gyengébb szellemi képességű túratársunkat, aki ész nélkül előreszaladva csak Derenk község romjai között jött rá, hogy nem ez volt megbeszélve.

A felszerelést már ragyogó napsütésben mostuk el a patakban, majd vendéglátóinktól búcsút véve hazafelé vettük az irányt.